Orwell 1943-44-ben írott műve - amelynek a szerző a \"Tündérmese\" alcímet adta - ténylegesen a sztálini korszak szatírája, a Lenin halálától a szovjet-német megnemtámadási egyezményig terjedő időszakban, de természetesen minden elnyomó, totalitárius rendszerre ráillik. Egy angol farm - Mr. Jones \"Major\"-ja - a színhely, ahol az állatok a disznók vezetésével megdöntik az Ember uralmát, és a maguk

Ez a dokumentumértékű családregény azt mutatja be, hogy miként lett az ipari forradalom kezdetén még kisparasztból vasúti sorompóőr, az eredetileg falusi kovács vejéből az egyik legnehezebb fizikai munkát végző acélgyártó-kavarász, az unokájából mozdonyvezető, a dédunokájából a családban az első diplomás ember. Napjainkra a fénykorában több mint tízezer dolgozót foglalkoztató vasgyár és vele együtt

Bécs, 1728. Egy Taligás nevű ember járja Európa országútjait, és éppen a Gnómok házához érkezik. Nem lehet tudni, honnan jött, merre tart, csak azt, hogy úton van: szavakkal és könyvekkel kereskedik, szaval és fél. Bécsben Wolzbein titkos tanácsostól rejtélyes küldetést kap: egy süketnémának tűnő fiút kell magával vinnie Szeged feszültségekkel terhes városába. A hosszú úton elkíséri őt Barbara Strozzi,

Elena Lacková (1921 – 2003) ako jedna z prvých začala hovoriť o rómskom holokauste – resp. o utrpení Rómov počas druhej svetovej vojny, a to takmer hneď po jeho konci. Už v roku 1949 napísala a so svojimi blízkymi z rómskej osady vo Veľkom Šariši naštudovala divadelnú hru Horiaci cigánsky tábor, s ktorou obišli takmer celé Československo a mali viac ako sto repríz. Elena Lacková o utrpení Rómov počas

\"A Provence buja tájain játszódó regényben a modern kísértethistóriák valamennyi kelléke megtalálható: szerelem, titkok, gyilkosságok.\" A Dommal való találkozás volt életem legvalószerűtlenebb eseménye. Amikor Eve Svájcban beleszeret a titokzatos, ám elbűvölő Domba, a forgószélhez hasonlatos kapcsolat a Borókásba röpíti őket, a Provence illatos levendulaföldjei közt megbúvó, romos tanyára. Minden

Povídky zahrnující různé druhy lidských činností a představují své hrdiny v nejrozmanitějších dramatických okamžicích a situacích. Přibližují vám osudy těch, pro něž přátelství, důvěra, láska, odvaha, hrdinství i soucit byly nejcennějšími devizami v jejich životech. Na druhé straně ovšem poukazuji též na lidskou zbabělost a bezcharakternost, jíž bylo nejednou poznamenáno chování některých jedinců.

Noha Cassandra Palmer nagy hatalommal bíró Pythiává vált, ez egyáltalán nem készteti visszavonulásra azokat, akik a halálát kívánják. A természetfeletti lények világában kevesen örülnének annak, ha az önfejű Cassie foglalná el a legfőbb jövőbelátó posztját – és minden tőlük telhetőt el is követnek, hogy mielőbb eltegyék láb alól. A vámpírok Szenátusa támogatja ugyan Cassie-t új tisztségében, ám az

A pillangó szárnyverése voltaképpen napló (\"egy diárium tépett lapjai\"), s folytatása az 1992-ben megjelent Imádságoknak. A költő arról elmélkedik \"elkötelezett szenvedéllyel\", amit az ember két meztelenség – születés és halál – között, az élet drámája során, a válságok végtelen láncolatában megsejt a létről és önmagáról; arról a befejezetlen, kiszolgálatott lényről, aki félelmetesen szabad, s

New York a szabadság, a vonzó lehetőségek, a sokszínű kavalkád városa. De biztos, hogy itt minden olyan, amilyennek látszik? Jenny Jackson első regényében a jómódú, kiváló kapcsolatokkal rendelkező brooklyni Stockton családot veszi górcső alá, miközben három női sorsba pillanthatunk bele. Darley a legifjabb generáció legidősebb tagja. A szívére hallgatott, feladta az állását, az örökségét, hogy minden

Qanta, a mohamedán vallású, fiatal brit orvos amerikai tanulmányai végeztével elfogad egy állást a szaúd-arábiai Rijád egyik kiemelt kórházának intenzív osztályán. Ezzel megnyílik előtte a lehetőség, hogy megismerje \"a láthatatlan nők földjét\", vallása bölcsőjét, azt az országot, amely a mekkai Kába követ őrzi. Azt reméli, hogy otthon érezheti majd magát, ám az ortodox mohamedán királyságbeli életet

Bár elrabolja zárdájából, az akaratos skót szépség, Jennifer Merrick nem hódol be egykönnyen Royce Westmorelandnek, Claymore hercegének. Pedig a \"Farkas\"-ként ismert lovag nevének puszta említése is rettegést kelt ellenségei szívében. A büszke Jennif er azonban nem sokat törődik a félelmetes angol harcossal, aki fogságban tartja őt. A jóképű, bár kissé barbár férfi tüzes arroganciával bánik vele,

Emlékszel még Jonathan Starlingra, a londoni kamasz fiúra, aki hihetetlen és életveszélyes kalandokat él át a város \"sötét negyedében\"? Darkside rabul ejti Jonathant, még ha a vérfagyasztó akciókból, barátja, a farkasember segítségével épségben is kerül ki. A fiú Darkside-ban marad, azzal a nem titkolt reménnyel, hogy nyomára bukkan több, mint tíz éve eltűnt édesanyjának. Közben, hogy is lehetne

Mollisanváros Tourquai nevű negyedében Véreb Lőrinc főfelügyelő felel az utcák nyugalmáért és a plüssállatok biztonságáért. Ám vannak, akik még nála is nagyobb hatalommal rendelkeznek: a ők a gazdagok, akik a törvény fölött élnek - közéjük tartozik Keselyű Oszkár is. Amikor Keselyűt lefejezve találják meg Mollisanváros legexkluzívabb épületében, Véreb Lőrinc azonnal tudja, hogy nyomozását árgus szemek

Uriél fiatal rabbi, aki Amerikából tér vissza Magyarországra az 1960-as évek végén. Vidéken vállal állást, mert abban reménykedik, hogy ott kevésbé lesz szem előtt, és a felső vezetés utasításait sem kell majd szolgai módon végrehajtania. Hamarosan a zonban rádöbben, hogy a fővárosiak által lenézett vidéki rabbiállás egyáltalán nem veszélytelen pozíció... Megismerkedik a kisvárosban és környékén élő

Amikor Nyirő József 1924-ben, az ismeretlenségből előlépve, leteszi a Jézusfaragó ember c. novelláskötetét a magyar olvasóközönség asztalára, nem sejtheti, hogy olyan kötetet tett le e sokat látott „asztalra”, amelyet majdan többen a nyirői életmű csúcsának tartanak... Szokatlan dolog ez, mintha az operaénekes már az első fellépésén kiénekelné a magas C-t. Szokatlan és kényes, mert igaz ugyan, hogy

A világ harmadrésze háborúban áll. Afrikában 30 millió ember HIV-fertőzött. Az autók kétpercenként megölnek egy embert a világon.` Az 50 tény, amely megváltoztatta a világot rövid, megdöbbentő ténysorozat, egyenként 2-3 oldalnyi okos kommentárral. Érdekes műfaj, mert egyszerre újságszerű és könyvszerű. A kommentárok tömörek, jók, világosak. A célja annyi, hogy bizonyos tényeket és összefüggéseket láttatva

Drobná publikace sleduje krok za krokem případ faráře Františka Mikulky, který byl během svého působení v Kelči v rámci uskutečňování tzv. Katolické akce v roce 1949 zatčen StB a odsouzen pro velezradu. Jeho případ je též zachycen ve slavném filmu režiséra Vojtěcha Jasného \"Všichni dobří rodáci\". Autoři čerpali především z archivních materiálů Archivu bezpečnostních složek, zejména z vyšetřovacího